HUSZONNYOLC

Kirtan Loor térdre ereszkedett Ysanne Isard holografikus képmása előtt, de ezúttal nem hajtotta le a fejét.

- Köszönöm, hogy ilyen gyorsan válaszolt a kérésemre, igazgató asszony.

Isard felvonta egyik szemöldökét.

- A szellem és az egyéniség megnyilvánulásaira mindig felfigyelek, Loor ügynök.

- Nagyszerű, akkor tehát úgy vehetem, hogy megdorgálja Derricote tábornokot?

- Miért?

Loor pislantott egyet.

- Miért? Személyesen merészkedett le az Invisecbe, hogy alanyokat válogasson, amiket azonnal a laborjába vitetett. Megszegett minden biztonsági rendszabályt. A sullustaiakat még le sem nyomoztuk, azt sem tudjuk, kicsodák. A többiek valamilyen Idegenek Szövetségéről beszéltek. A sullustaiak bizonyára többet tudnak erről a társaságról.

Isard megvető pillantásával elhallgattatta.

- Mondtam neki, hogy magának jogában áll kihallgatni az alanyokat.

- Igen, de ő azonnal beoltotta őket a legújabb Krytos-törzzsel. A kihallgatást az embereimnek izolált öltözékben kellett elvégezniük, és ebből az alanyok megtudták, hogy soha nem fognak kiszabadulni. És ha igaz, amit mond, s ez a törzs kéthetes lappangási idővel rendelkezik, annyi időnk sem marad, hogy lenyomozzuk a kilétüket.

- Pillanatnyilag ez nem a maga gondja, Loor ügynök. Derricote tábornok Krytos-projektje mos mindennél fontosabb. Ez az az új törzs, ami áttörést jelentheti. Végre felkészíthetjük a Coruscantot a Lázadók fogadására - tűz villant a szemében. - Az az idióta Zsinj lecsapott a Lázadókra, hogy kiköszörülje a büszkeségén eset csorbát. Nem veszi észre, hogy ha mozgósítják az egész flottát, egy éven belül kisöpörhetik őt a galaxisból. Az a hülye azt hiszi, elég erős, de azt nem veszi észre, hogy ezzel arra készteti a Lázadókat, hogy korábban csapjanak le a Coruscantra, túl korán!

Loor leült a sarkára.

- A Zsiványkommandóba beépült kémünk jelentése szerint még nincs szándékukban támadni.

- Tudom, de a vezetőjüket is ismerem. Ők ki akarnak söpörni minket innen, de nem tehetik meg, ha külön-külön akarnak leverni minden egyes moffot, aki úgy dönt, ő lesz a császár. A Császári Központ a kulcsa a galaxis feletti uralomnak. Ők is tudják ezt, és azt is, hogy minél előbb a császári trónra ültetik Mon Mothmát, annál előbb véget érhet a hadjáratuk.

A merészség, hogy a Császári Központot akarják lerohanni, meglepte Loort, de azt is tudta, hogy a Lázadók vezetői a lehetetlent gyakran szükségesnek tartják, és a Halálcsillag feletti győzelmük elhitette velük, hogy bármit el tudnak érni. Isard szándékosan hagyta meg sebezhetőnek a Császári Központot, de a Lázadók Szövetségét csak a Krytos képes megsemmisíteni. Ha a vírus nem készül el, a terve összeomlik, és a Lázadók erősebbek lesznek, mint valaha.

- Rajta tartom a szemem az ügyön, igazgató asszony.

- Ó, igen, tegye csak - mutatóujjával Loorra bökött. - A Zsiványok azt tervezgetnek, amit csak akarnak, de még két hétig nem tehetnek semmit. Kitenyésztetem a Krytosnak ezt a törzsét, és azonnal bejuttatom a bolygó vízvezetékrendszerébe. Majd meglátjuk, Derricote lappangási időre vonatkozó jóslata beválik-e. Reméljük, igen, mert azzal két hetet takaríthatunk meg! Ha a Zsiványok korábban támadnak, minden elveszik. Minimum két hét kell, de jobb volna egy hónap. Minden eszköz a rendelkezésére áll, tegyen, amit jónak lát, csak a Zsiványok a kívánt idő előtt nem tegyenek semmit!

- Úgy lesz, igazgató asszony - Loor fejet hajtott, és mire felnézett, Isard nem volt sehol. Lassan felállt, és elmosolyodott. - Minden eszköz a rendelkezésemre áll, és azt teszek, amit jónak látok. Parancsára, asszonyom!

Szűk, zsúfolt irodájából egy folyosón át egy másik helyiségbe ment. Az ajtó a mennyezetbe csúszott, és ő belépett. A sötét szobában egy székhez kötözött alak várt rá, kétoldalt rohamosztagosok vigyáztak rá. Loor odalépett hozzá, és belecsípett az arcába. Az alak felhorkant.

Loor elnevette magát, elengedte az arcát, és visszakézből szájon vágta.

- Az érzelmek kimutatása olykor fájdalmas.

- Semmi olyat nem tehetsz velem, Loor, ami fájna nekem.

- Ó, hát emlékszel rám? Bele kellett volna döngölnöm téged a betonba, Foltos - megint megütötte Zekka Thyne-t. A feje hátrabillent, de vörös szemét Loorra emelte. Zekka Thyne-t megütni nagy kihívás volt, de Loor nem bízta el magát. - Balszerencsédre, bizony jól emlékszem rád.

- Semmit nem szedsz ki belőlem, Loor.

- Nem is tudsz semmit, amire kíváncsi volnék, Foltos - bökött az ujjával Thyne mellére. - Én viszont üzletet ajánlok neked. A Zsiványkommandó téged meg néhány más fekete napos szarházit idehozott a Coruscantra, azután követett titeket. Ebből arra következtetek, hogy le akarják rohanni a Császári Központot.

- Erről semmit nem tudok.

Loor megragadta Thyne egyik fülét, és vadul megcsavarta.

- Te most ezzel hallgatsz, de nem beszélsz!

Thyne szikrázó szemekkel nézett rá, de nem szólt.

- Jól van - Loor elengedte. - Te leszel a szemem és a fülem a Lázadók között. Tudni akarom, mi a tervük! Időbeosztásokat, felszereléseket, névsorokat akarok tudni, meg ilyesmiket. Ha mindezt megszerzed, életben hagylak.

- Ha innen kisétálok, soha nem találsz meg többet, úgyhogy ezzel nem fenyegettél meg.

- Ó, nem én leszek, aki megöl téged. Azt nem magam intézem. Én csak annyit teszek, hogy a Fekete Nap tudomására hozom az aktáidat, amiből megtudhatják, hogy a CorSec-es időkben hogyan dolgoztál nekem. Rá fognak jönni, hogy neked köszönhették a Fekete Nap leverését itt, a Coruscanton. A te sorsodról a haverjaid fognak dönteni, nem én.

Thyne szeme pillantásán látszott, hogy ez a fenyegetés már hatásosabb volt.

- Nem kell megijedned, Foltos, csak akkor teszem meg, ha rákényszerítesz. Ezek a rohamosztagosok most elvisznek téged valahová. Azt fogod mondani, hogy oda menekültél, amikor kilőtték a járgányodat. Az elmúlt három napban rendszeresen átfésültük a környéket. Mondd azt a haverjaidnak, hogy elbújtál, és végül sikerült meglógnod. El fogják hinni.

- Senki nem fogja elhinni, hogy elbújtam.

Loor az egyik katonára pillantott.

- Igaza van. Mielőtt otthagynád, okozz neki valamilyen hasi sérülést, olyat, amitől életben marad, de gyorsan felépül.

- Arra semmi szükség.

Loor elvigyorodott.

- De én azt hiszem, van. Az életszerűség miatt. Ha te nem hiszed el, hogy el tudsz bújni, akkor senki sem hiszi el. Az emberek gyanakvóak, különösen az olyanok, mint Corran Horn.

- Akkor tehát ezt is neki köszönhetem. Mert ha nem, akkor most nem a te foglyod volnék.

- Valóban - bólintott Loor helyeslően. - És hogy lásd, nem vagyok egy szörnyeteg, adok egy ajándékot. Ha elérkezettnek érzed rá az időt, öld meg Corran Hornt. Elvégre fenyegetést jelent rád is, a küldetésedre is. És engem is végtelen hálára kötelezel vele.